Legendáink döntős emlékei (1. rész): Borsodi Péter

- Itt leszel a szegedi meccsen?

- Ott a helyem! A klubtól kaptam meghívást, így érkezem, és még a felvezető műsor része is leszek, így személyesen köszönthetem, majd azt a szurkolótábort, ami mindig is a legkedvesebb marad a számomra. Nagyon várom már a meccset.

- Fiatal voltam, 23 éves, így igen! Már előtte nap elmentünk, ott aludtunk, de én nem sokat tudtam pihenni. Amúgy sem szerettem soha idegen helyen lenni, de a Dunaferr elleni meccs még ehhez is hozzátett. Skaliczki László vezetőedző külön is hívott, beszélgetett velem, tanácsot is adott, hogy legyek végig higgadt. Amikor kifutottunk a pályára akkor azt vettem észre magamon, hogy hihetetlen nyugodt vagyok, teljesen elmúlt a drukk belőlem.

- Mi volt a motivációd?

- Van egy érdekes történetem éppen a PICK Aréna avatóról, ami örök emléke marad számomra. A kislányommal érkeztem az eseményre, és a szegedi szurkolók hihetetlen szeretettel beszélgettek velem. Rengeteg történetet meséltek, és ők mondták, hogy mindig figyeltek a melegítés alatt. Ha látták, hogy vérben forog a szemem, akkor tudták, hogy a PICK Szeged csakis győztesen kerül ki a meccsből. Erre az újvárosi meccsre nem kellett motivációt keresnünk, de ezt elmondtam a 25 éves évfordulóra készített kisfilmben is. Mentünk mindannyian csak előre. Mind a mai napig csodás emlék marad ez a meccs, sokszor az eszembe jut

Múltidézés

Dunaújvárosban a Dunaferr ellen játszottuk az utolsó meccsünket, akkor nem volt bajnoki döntő, hanem az alapszakasz után hirdettek győztest. Nyernünk kellett Újvárosban, mi pedig több száz szegedi szurkoló buzdítása mellett 30-25-re diadalmaskodtunk.
Ez a csapat szerepelt az újvárosi katlanban:
Pick Szeged: Fekete R. – Radovics, Grőber 1, Borsodi 4, Mezei 2, Bartók 4, Avar 3 (1). Csere: Árvai, Brajdics 7 (3), Bajusz 4, dr. Oszlánczi 5 (1). Vezetőedző: Skaliczki László.